https://doi.org/10.1515/esrp-2017-0001">
  •  
  •  
 
European Spatial Research and Policy

Abstract

Spatial development and planning in Hungary bear the marks of the post-socialist transformation. This is also observed in the handling of brownfields which, in the wake of political changes, increased in large numbers. In recent years a lot has happened, but we still know far too little about these areas. The paper focuses on the assessment of the extent of brownfields, their properties and regeneration in Hungary. The survey was based on collection of existing and accessible data at national and regional level, complemented by two personal databases. The study extends beyond the spatial dimension of brownfield sites. The results also emphasize further contexts of brownfield management that are not easily perceptible.

Keywords

brownfield regeneration, Hungary, real extent, second generation brownfields

Language

eng

References

BARTA, Gy. (2002a), Gazdasági átalakulás Budapest barnaövezetében, Budapest: HAS Centre for Economic and Regional Studies.

BARTA, Gy. (2002b), A magyar ipar területi folyamatai, 1945–2000, Budapest–Pécs: Dialóg Campus.

BARTA, Gy. (ed.) (2004), A budapesti barnaövezet megújulási esélyei, Budapest: HAS Centre for Social Sciences.

BARTA, Gy., BELUSZKY, P., CZIRFUSZ, M., GYŐRI, R., KUKELY, Gy. (2006), ‘Rehabilitating the Brownfield Zones of Budapest’, Discussion Papers, 51, Pécs: HAS Centre for Regional Studies, http://w3.dti.rkk.hu/kiadv/discussion/discussion51.pdf (5.05.2016).

BERKI, M. (2014), ‘Az ipari területektől a barnamezőkig: A fordista termelés válsága és a dezindusztrializáció folyamata Nyugaton és Keleten’, [in:] BERKI, M. and HALÁSZ, L. (eds.), A társadalom terei, a tér társadalma: megújulás és fenntarthatóság a város- és térségfejlesztésben, Tanulmánykötet Szirmai Viktória születésnapjára, Budapest: Art Webber Studio Kft., pp. 245–263.

CES (2004), Database of Hungarian Brownfield Sites, http://www.ktk-ces.hu/brownfield_database_start.html (12.02.2016).

CSAPÓ, J. and PINTÉR, R. (2015), ‘Adalékok vidéki településeink barnamezős területeinek turisztikai funkcióváltása kapcsán’, Településföldrajzi Tanulmányok, 4 (1), pp. 5–16.

DOBÁK, J. (2013), ‘A diósgyőri kohászat barnamezős területének fejlesztési lehetőségei’, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 10 (1), pp. 37–48.

GYŐRI, R. (2006), Zöldmezős és barnamezős beruházások a magyar nagyvárosokban, Pécs: HAS Centre for Economic and Regional Studies.

HEGYI-KÉRI, Á. (2014), ‘A barnamezők jelenlétének munkaerőpiaci hatása’, Gazdaság és Társadalom, 6 (3), pp. 60–71.

HORVÁTH, G., SZABÓ, I., SZACSURI, G. (2002), A barnamezők kérdéskörének, jogi gazdasági és környezetvédelmi vizsgálata, különös tekintettel a Borsod megyei régióra, Budapest: EMLA Foundation, http://alapitvany.emla.hu/sites/default/files/01-02barnamezö.pdf (21.03.2016).

HŐNYI, P. (2006), ‘Barnaövek és városi területek rehabilitációja’, Kapos: ITK Kht., http://www.terport.hu/webfm_send/655 (14.12.2015)

JANKÓ, F. and BERTALAN, L. (2009), ‘Egy sosemvolt iparváros ipari öröksége: barnamezők Sopronban’, Tér és Társadalom, 23 (4), pp. 103–116.

KÁDÁR, K. and KOZMA, G. (2011), ‘Az egykori szovjet katonai területek funkcióváltása Debrecenben’, Tér és Társadalom, 25 (2), pp. 164–179.

KISS, É. (2009), ‘Budapest ipari területei az utóbbi évtizedben’, Tér és Társadalom, 23 (2), pp. 69–85.

KISS, É. (2010), Területi szerkezetváltás a magyar iparban 1989 után, Budapest–Pécs: Dialóg Campus, pp. 147–215.

KUKELY, Gy., BARTA, Gy., BELUSZKY, P., GYŐRI, R. (2006), ‘Barnamezős területek rehabilitációja Budapesten’, Tér és Társadalom, 20 (1), pp. 57–71, http://geogr.elte.hu/TGF/TGF_Cikkek/kukely.pdf

MOHOS, M. and GARDA, V. (2009), ‘Funkcióváltás Nagykanizsán a 21. században’, [in:] KOCSIS, Zs. (ed.), Közép- és nagyvárosok településföldrajza, Szombathely: Savaria University Press, pp. 282–291.

MYRTTINEN, H. (2003), Base Conversion in Central and Eastern Euprope 1989–2003, Bonn: BICC, 30. https://www.bicc.de/uploads/tx_bicctools/paper30.pdf

NAGY, Á. and TEŐKE, L. (2003), Az EU Strukturális Alapok keretében barnamezős rehabilitációra kiírandó pályázatok szakmai megalapozása, Budapest: VÀTI Kht.

OROSZ, É. (2012), ‘A barnamező fogalmának változó értelmezése’, Tér és Társadalom, 26 (2), pp. 73–87.

OROSZ, É. and PIRISI, G. (2014), ‘Weiße Flächen werden bunt. Stand und Probleme der Militärkonversion in Ungarn’, Europa Regional, 4 (12), pp. 183–199.

PAPP, Gy., KŐRÖSI, V., GYÖNGYÖSSY, SZ., BÚZÁSNÉ JÓZSA, V., DERNEI, B. (2006), ‘Barnamezős területek az Észak-magyarországi régióban. Regiszter’, Észak-magyarországi tényképek, 1 (2), pp. 5–175.

RONCZ, J. and TÓTHNÉ SZITA, K. (2012), ‘A barnamezők revitalizációjának tervezése életciklus elemzés segítségével’, Eco-Matrix, 1–2, pp. 13–36, http://www.academia.edu/12283867/A_barnamezők_revitalizációjának_tervezése_életciklus_elemzés_segítségével (7.06.2016)

TFP (2014), ‘Barnamezős területek fejlesztése tematikus fejlesztési program’, http://budapest.hu/Documents/TFP/BarnamezősterületekfejlesztéseTematikusFejlesztésiProgram.pdf

VARJÚ, V. (2008), ‘Barnamezős revitalizáció kultúrával’, [in:] PAP, N. (ed.), Kultúra – Területfejlesztés. Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben, Geographia Pannonica Nova 2, Pécs: Imedias Publisher, pp. 201–212.

First Page

5

Last Page

22

Language

eng

Share

COinS